1966-ban születtem Budapesten. Hat éves korom óta zongorázom, majd 1984-ben a második hangszerrel, trombita szakon érettségiztem a Bartók Béla Zeneművészeti Gimnáziumban, ahol 1984-től az ének szakon folytattam tanulmányaimat. 1986-ban a Jászberényi énekverseny 3. helyezettje voltam, majd az Erkel-Kodály Énekverseny döntőse lettem. 1986-ban nyertem felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének- Művész tanári szakára, ahol 1992-ben operaénekesi, Művész-tanári diplomát szereztem. Részt vettem Lore Fischer weimari és Helmut Rilling budapesti mesterkurzusain. Tanáraim az énekszakon Keönch Boldizsár. Színészmesterség: Schubert Éva, Bánffy György, Fodor Tamás. Opera szak: Mikó András, Békés András rendezők, Medveczky Ádám karmester, szerepgyakorlat: Varasdy Emmi (tanszakvezető). 1993-óta a Magyar Állami Operaház tenor magánénekese voltam. Főbb szerepeim voltak: Kacsóh: János vitéz-Jancsi, Mozart: Szöktetés a szerájból -Pedrillo, Leoncavallo: Bajazzók-Arlecchino, Donizetti: Lammermoori Lucia- Arturo, Verdi: Traviata- Gaston, Puccini: Tosca-Spoletta, Johann Strauss: Straussiáda- A tenor és számtalan egyéb karakterszerep. Ezen kívül számos oratórium és dal vendégszereplésnek tettem eleget Európa országaiban.(Mozart Requiemje és miséi, Rossini Stabat mater, Puccini Messa di Gloria, Schumann: Dichterliebe dalciklusa, Beethoven: An die ferne Geliebte dalciklusa, Verdi Requiemje, Liszt Ferenc és A. Bruckner miséi, Bach: János Passió Evangélista, Orff: Carmina Burana stb.).
Néhány évvel ezelőtt operarendezéssel is el kezdtem foglalkozni. 1999-ben Kacsóh: János vitézét, 2000-ben a Millennium tiszteletére, Erkel: Bánk bánját és 2001-ben Mozart: Varázsfuvoláját rendeztem, mely előadások látványvilágát is terveztem. Újszerű dramaturgiájukat én szerkesztettem szem előtt tartva az ifjúságnevelés alapműveltséggel szemben támasztott követelményeit is. 2002-től az Operaház művészeti ügykezelésében dolgozom, így megismerhettem az Operaház teljes repertoárját, díszleteit, rendezéseit, egy szóval az előadások létrehozásában és az előadások önálló levezetésében is részt vehetek.
2000-ben Nejemmel, aki szintén az Operaház művésze közösen találtuk ki és alapítottuk a Budapesti Operetthajó előadássorozatot, mely művészeti vállalkozásnak ügyvezető igazgatója vagyok. Az elsősorban operaházi művészekkel kialakított társulat, a magyar gasztronómiát és Budapest építészeti világörökségét is komplexen bemutató, Európában is egyedülálló összművészeti program, hungaricumként, a magyar kultúra sokszínű arculatát megmutatva rangos művészeink által, nemzetközi és belföldi elismertséget vívott ki. Programsorozatunk közel két évtizedes fennállása és a több mint 2500 sikeresen lebonyolított előadás után kedvelt turisztikai célpontjává vált a magas szintű kultúrát és gasztronómiát kedvelő magyar és külföldi Vendégeknek egyaránt, mely szervező munka során, nemcsak a cég ügyvezető igazgatói teendőit láttam el, hanem koordinálhattam a cég turisztikai, marketing ügyeit, kapcsolatok kiépítését, a gazdasági ügyeket, távlati stratégiai terveit is, valamint természetesen a zenei végzettségemnél fogva a művészi színvonalon napi szinten is rajta tartottam a szemem.
Lehetőségünk nyílt művészeti cégünknek, az Operetthajó jövedelmező programsorozatának köszönhetően ekkor egy másik téren vállalt missziónk, az ifjúság igényes, kultúrára való szerepvállalásunkra is, melynek során megalapítottuk a Kulturált Ifjúságért Színházat. Ennek keretében olyan elsősorban az ifjúság értékes, kultúrára való „nevelését”, orientálását tűztük ki célul, melyben szem előtt tartottuk nemzeti kultúránk kiemelkedő alkotásainak bemutatását, megismertetését, a zenei, irodalmi és általános műveltség tananyaghoz kapcsolódó műveinek színrevitelét. Tettük ezt kiváló előadóművészek tolmácsolásában, magas színvonalon, de mégis szórakoztató formában, így el tudtuk juttatni produkcióinkkal a magas szintű kultúrát a kultúrával ellátatlanabb vidékekre, a szerényebb anyagi helyzetben lévő településekre és városokba is. Így került elsőként színre egy általam egyedi módon szerkesztett az addigi János vitézektől eltérő Petőfi Sándor eredeti költeményét, dramaturgiáját felhasználó, de Kacsóh népszerű dallamait sem nélkülöző jelmezes, díszletes és klasszikus formában, nagy közönségsikerrel bemutatott János vitéz előadás, melyet először Vácon, majd több vidéki előadás után a Millennium tiszteletére a budapesti Millenáris szabadtéri színpadán, valamint a József Attila Színházban is előadtunk. Másik produkciónk, melyben három Bánk bán témában alkotott szerzőnk Katona József, Erkel Ferenc és Petőfi Sándor műveit ötvöztem egy klasszikus előadássá szintén több sikeres előadást érhetett meg, melynek egy kritikáját is mellékelem. A darab szerepeit megformáló énekesek mind-mind napjaink legkiválóbb előadói pl.: Bánk bánként Molnár András (Kossuth díjas, az Operaház örökös tagja), Gertrúdként Wiedemann Bernadett, Tiborcként Káldi-Kiss András stb. léphettek színre. Harmadik rendezésem Mozart örökérvényű darabja a Varázsfuvola volt, melyet nemcsak az ifjúság, hanem az idősebb korosztály is nagy örömmel fogadott.
Saját gyermekeim növekedése, iskolai neveltetésük során, kerültem mindinkább közel az ifjúságnevelés fontosságához, ha úgy tetszik a saját tapasztalatom alapján alakult ki bennem, látván az iskolákban tapasztalható „hézagos” tanítást, illetve a pedagógusok leterheltségét, hogy tenni kellene valamit, valami többet, hogy a felnövekvő nemzedék, ne csak a tankönyvekből, vagy a tanároktól kapott közvetett információk útján jussanak el, vagy sokszor sajnos egyáltalán nem!, az igazi, követendő, az emberi értékeket bemutató kulturális értékekhez, hanem valahogyan máshogy, a színvonalas kulturális élményeiken keresztül lépésről lépésre érjék el katarzis élményeiken át megtapasztalva és ezáltal elköteleződjenek életre szólóan az értékes kultúra szeretete mellett. Ezen gondolatok jegyében született meg a Kulturált Ifjúságért Színház missziója is, valamint az általam alapított több mint egy évtizedes múltra visszatekintő Katolikus Iskolák közötti Országos Vers és Prózamondó verseny, melynek év, mint év a Budapesti Huba utcai Kolping Általános Iskola és Gimnázium ad otthont. E verseny célja felkelteni a vers és prózamondás iránt fogékony ifjúság érdeklődését az irodalom és a vers szeretetére, mely sajnos a mai felgyorsult világunkban egyre nagyobb kihívásnak számít. A verseny évről évre tematikus módon egy-egy költő munkásságához, vagy egy-egy évfordulóhoz kötődik, mely szerint a versenyzők egy kötelező és egy szabadon választott művel versenyezhetnek.
Tavaly előtt jelent meg első könyvem. „Csányi János élete” „Az ezerarcú, művész, avagy hogy lett egy autószerelő srácból a Nothung kovácsa és az ország Katica bácsija.” címmel, mely 90 éves operaénekes, színész Édesapám, a Magyar Állami Operaház Magyar Arany Érdemkeresztjével kitüntetett szakmai és magánéletének eddig rejtett titkait tárja fel, kötetlen, szinte regényes hangvételben, mind az operarajongó, a zenei szakma és a filmeket kedvelő közönség számára egyaránt az általa megélt hosszú történelmi időszak politikai viharainak tükrében. A könyv, az Orpheusz kiadó gondozásában a Líra hálózatában jelent meg, mely a közönség és a szakmai körökben egyaránt elismerést vívott ki magának.
Írói munkásságom következő mérföldkövét a 2022. év nyarán „Az Aranypálcás Karmester” címmel a Püski kiadó gondozásában megjelent Medveczky Ádám Kossuth Díjas karnagy úrról, egykori Zeneakadémiai tanáromról írt könyvem jelenti. A pandémia nyújtotta kényszerű bezártság alatt skypon keresztül értekezve sikerült Tanár úrral megalkotnunk életrajzi könyvét, mely nemcsak életútját, szakmai sikereit, zenész és karmesterlegendáktól öröklött tudásával kidolgozott módszereit a tanítás területén tartalmazza, hanem azt a Teremtőtől kapott küldetését is próbálom az olvasóval megéreztetni, amellyel több évtized óta sugározza az általa vezényelt művek előadói segítségével az Úristen kiáradó fényességét, bölcsességét és szeretetét. A könyv nyáron tartott bemutatóján a kultúra, a közélet több jeles képviselője és Karnagy úr munkásságát megbecsülő közönség népes tábora előtt sikerült kiemelni a művészet és Tanár úr legfőbb küldetését, tanítását, mely mai világunkban követendő küldetéssé kellene válni sokak számára: ”Hit nélkül lehet élni, de nem érdemes, kivált a művészi hivatást művelni. Kizárólag a belőlünk áradó hit lehet az alapja ennek, ezt kell sugároznunk közönségünk felé. A hit erejével vagyunk képesek azt a csodát létrehozni, ami megérinti az emberek lelkét. Jó, szép és emberi érzésekkel ajándékozzuk meg őket, mely által jobbá tudnak válni. Ez a hit Teremtő ereje! Ez a feladatunk a világban!”
Mikor fél éve meghívást kaptam a Wagner Társaságtól, hogy bemutassam a BMC-ben Édesapám Wagner hőstenor múltjára és Medveczky Karnagy úr hosszú évtizedes operaházi Wagner produkcióira való tekintettel az életükről szóló könyveimet még csak formálódott bennem az érzés, hogy az én sorsom sem véletlenül alakul így. A bemutató sikeressége után, viszont bebizonyosodott, hogy ez a Mindenható által kijelölt út számomra. És nem a siker, hanem a szolgálat miatt, mely a zene által, a legendás zenei nagyságok szellemi örökségének a jövő számára történő megőrzését, átörökítését a felnövekvő generációk számára, azaz a nemzeti gyökereink védelmét jelenti, melyek nélkül nem lehet nemzetünknek jövője.
Isten útjai kifürkészhetetlenek! –Hiszek abban, hogy a Teremtőnek minden emberrel célja van. Nos, újabb szolgálatra hívott, mert 2022 decemberében kaptam egy tiszteletteljes meghívást a Mária Rádiótól, hogy adjak egy interjút a Hitvalló című műsorukban. A linkre kattintva meghallgatható:
https://hangtar.mariaradio.hu/media/hitvallo/2023.01.29_16-00-hitvallo.mp3
A riport végeztével, Szerkesztő asszony azzal a kérdéssel fordult felém, hogy nem lenne e kedvem a riportomban elhangzott szellemiségben műsort szerkeszteni és vezetni a Mária Rádióban. A meglepődés pillanatai után, igent rebegtem a megtisztelő szolgálatra, melynek rögtön nevet is adtam, hiszen régóta munkált bennem a művészettel és színházcsinálással kapcsolatos több problémának a feloldása, melyekre így lehetőség nyílhatott. Így lett a műsor címe: Hit a Művészetekben.
Nem véletlenül választottam a„Hit a Művészetekben, azaz hogy hat Teremtőnk ereje a Művészvilágban.” címet a programsorozat címének, mely összművészeti műsorom céljaként igyekszik rávilágítani a művészeti élet különböző területeiről meghívott prominens művészek segítségével, hogy művészeti tevékenységükkel, eszmeiségükkel „Eget és Földet” hogyan képesek összekötni, azaz a szakralitást, a természetfeletti energiákat, milyen módon közvetítik közönségük felé, illetve az isteni Hit szerepe pályájuk, életük alakulásában milyen szerepet játszik.
Szerény véleményem szerint, ezen hit, belső indíttatás nélkül a művészet, a színházteremtés áldott feladatát nem is lehet művelni, ahogy azt Mesterem Medveczky Ádám Karnagy úr életrajzi könyvében a fentiekben olvasható kiemelésben kristálytisztán meg is fogalmazta.
Úgy gondolom, Karnagy úr szavai műsorom mottójaként, kijelölte utamat, és talán nem véletlenül fogalmazta meg bölcseletét, hiszen látja ő is felgyorsult világunkban, hogy a művészet eredeti küldetésére, a transzcendentális erők és a művészek kapcsolatának megerősítésére mennyire fontos felhívni a figyelmet, hisz a nézőközönségnek, társadalmunknak, a felnövekvő generációknak a gyógyító, testet, lelket felemelő érzésekben való elmélyülésre lenne a legnagyobb szüksége, mai zavaros, háborúkkal terhelt világunkban, mely érzetek közvetítésében, létrehozásában az alkotóművészek, oktatók felelőssége beláthatatlan.
Műsorom ezt a missziót szeretné segíteni azáltal, hogy a művészeti élet egy-egy kiválóságának tanúságtétele által fényt sugározzon a jövő felnövekvő alkotó generációi felé és hitünk szerint ezzel egy lassan feledésbe merülő szellemi áramlat újjászületését, megerősödését segítsük elő.
2024-ben a kultúráért tett munkásságomat Magyarország Köztársasági Elnöke az Arany Érdemkereszt kitüntetéssel is elismerte.
Tisztelettel:
Csányi László
Operaénekes-művésztanár, rendező, író, rádiós műsorszerkesztő